Na, az ételekről szóló posztban említettem, hogy kísérletezni fogok az articsókával, így három kör után már őszintén tudok ajánlani egy receptet, ami immár félig-meddig az enyém (ki fog derülni a posztból, miért merem ezt állítani). Mindjárt mondom is, honnan indultam és hová jutottam el...

Szóval articsóka. Otthon meglehetősen ritkán használ az ember articsókát, egy grillezett, olivaolajban úszó üveges változatot szoktam venni néha, az kerül néha a tojásrántotta alá – legtöbbször oda. Itt azonban van friss articsóka és megannyi konzerv is, fűszertelen lében vagy éppen ízesített és olivás... szóval megannyi lehetőség. A rakott articsókás recept frisset ír, de nem tudtam mindig frisshez hozzájutni, így egyszer konzervet is bevetettem. Na, nem volt annyira jó. Utolsó alkalommal inkább fagyasztottat vettem (akkor sem volt a boltban friss), a fagyasztott inkább.

Az articsóka megpucolása bonyolultnak tűnik, de nem az, és gyorsan megy.Gyakorlat teszi a mestert, másodjára már legalábbis gyorsan megy (a fotókon még kicsit több a vastagabb levél, nem tudtam, meddig mehetek)... Hántsd le a vastag külső szárat, és amikor a szívéhez, a gyengébb levelekhez jutsz, vágd le az alját. Szétvágva kis szőrös közepet fogsz látni, azt pucold ki és lényegében kezedben is van az alapanyag. A fenti rakotthoz olyan nyolc fejnyi articsókát számoltam.

Szóval a kiindulópont egy olyan recept volt, ami sütőben sült, rakott zöldségek között képzelte el az alábbi módon: vegyél két krumplit, karikázd fel őket uborkagyaluval vékonyra, majd gyorsan főzd meg kicsit, szét ne essenek. Végy két paradicsomot a héja nélkül (én nem konzerveztem, hanem forró vízben gyorsan megmerítve lehántottam a héjukat), és szintén karikázd fel őket. Végy fekete olivabogyót egy fél marékkal, vágd félbe, és persze pucold meg az articsókát és vágd negyedére a szívét. Én kicsit megfuttattam ezt is olajon.

Ha megvagy az előkészítéssel, akkor egy tepsiben sütőpapírra rétegezd el, alul-fölül a burgonyával, majd két tojást némi tejszínnel és a fűszerekkel felkeverve (só bors minimum) önts rá, végezetül pedig szórj sajtot a tetejére, és sütőbe vele. Száznyolcvan fok, és amikor megpirul a sajt a tetején, akkor kész is.

Szóval ez volt az első kör és nem nagyon fogott meg a kész eredmény. Persze, tejföllel kellett volna enni, de errefelé a tejföl ismeretlen fogalom, max a görög joghurt áll hozzá legközelebb, sűrű, majdnem tejföl, csak enyhe joghurtbeütéssel. Nem volt rossz, nem volt rossz, de gyökeret vert bennem a gondolat, hogy nem kell bele burgonya. És lehet, tojás sem.

Szóval a következő körben a burgonyát vékonyra szelt padlizsánnal helyettesítettem, és kisütött csirkemell-darabkákat szórtam közéjük, mert mégiscsak húsos vagyok, és ha főételnek eszem, legyen benne valami... izé. A sor a következőképpen nézett ki: kiolajozott aljzat, padlizsán, csirkemell, articsóka, olivabogyók, paradicsom... és még egyszer ez. Sót kapott, borsot alig, viszont kakukkfű került még a paradicsomokra. A tetejére sajtcsíkok és némi parmezán. Sajnos ekkor volt csak konzervarticsókám, így bármennyire is jó lett, még sem volt az igazi.

A harmadik alkalommal viszont a fagyasztott articsókával tökéletes lett. Nem csak ezért, hanem mert a jellegtelen csirkemellet kiváltottam kockára vágott baconnel. Szóval, hogy ne keljen sakkozni, leírom a nekem tökéletes receptet két személyre... 

Vegyél egy fél padlizsánt, karikázd fel őket vékonyra. Végy két paradicsomot (ne vacakolj a héjával, azzal is tökéletes), és szintén karikázd fel őket. Végy fekete olivabogyót egy fél marékkal, vágd félbe, és persze pucold meg az articsókát, vágd negyedére a szívét, és kicsit pirítsd meg olajon, miközben sózod és kakukkfűűvel meghinted. Fogd a tálat, jénait, tepsit, amiben majd beteszed a sütőbe, olajozd ki az alját és rétegezd emígyen: padlizsán, baconkockák, articsóka, olivabogyók, paradicsom... és még egyszer ez. Só, bors kevés a paradicsomokra. A tetejére sajtcsíkok és némi parmezán. Aztán sütőbe vele!

Hal mellé ettük köretként, de valamilyen salsaszósszal akár önálló étel is lehet. Most jöhet a következő articsókás recept: a parmezános articsókagombóc... Nem ússzátok meg, hogy arról is beszámoljak.